Vulkánok

A földkéreg és bolygónk felszíne változó felületnek számít, melyek időről időre átalakulnak a lemezek állandó mozgásának és egyéb geológiai folyamatoknak köszönhetően. Ezek között jelentős a vulkánok szerepe a szigetek és hegységek kialakulásában.

A földkéregben keletkezett repedést hívjuk tűzhányónak, amely lehetővé teszi a magma, a hamu és a gázok kiszabadulását a magmakamrából. A lemezek távolodásakor a Földünk belsejében lévő olvadt kőzetanyag felemelkedik, hogy kitöltse a keletkezett rést. Amikor viszont a tektonikai mozgások miatt távolodnak egymástól az elemek, akkor a felszabaduló energiától egyszerűen a magma kilövell, ami vulkánkitörésekhez vezet.

A tűzhányók fontos szerepet játszanak a szigetképződésben. Amikor víz alatt kitörés történik, lávát és hamut bocsátanak ki, majd a vízzel érintkezve lehűl és megszilárdul. Idővel, számos kitörés után a teteje végül elérheti a víz felszínét, így szigetet alkot. A Hawaii-szigetek klasszikus példája az ilyen folyamat során kialakult formáknak. A megszilárdult láva ásványi anyagokban nagyon gazdag, mint például a Szilícium-dioxid, ami kerámiákban mint a WC kagylókban és mosdópultokban is megtalálható.

Ezeket úgy kell elképzelni, mint a tenger, vagy óceán fenekéből egészen a felszínig növekedett kúpok. Léteznek még a mai napig aktív vulkánok, melyek bizonyos időközönként kitörnek és akár tovább növekednek felfelé, és vannak a szunnyadó változataik.

A vulkánok és hegységképződés

A tűzhányók a hegyek kialakulásához is hozzájárultak bolygónk története során. Egy kitörés során láva és hamu szabadul ki, ami a közvetlen környezetben felhalmozódik. Hosszú idő alatt ezek a lerakódások egyre magasabbra rétegeződnek, így a köznyelvben is használt hegyet hoznak létre.

Sokan nem tudják, de Magyarországon is több aktív tűzhányó létezett a múltban. A legismertebbek talán a Ság-hegy és a Somló-hegy. Mindkét nevezetes területünk nagyon hosszú idő elteltével alakult ki. Utóbbi például akkor jelent meg, amikor hazánk területén még tenger volt.

A tektonikai mozgások miatt azonban rengeteg kitörés történt 5-10 millió évvel korábban, ami a vízterület zsugorodásához vezetett. A geológiai folyamatoknak köszönhetően sorra jelentek meg a szárazföldek, így egyebek mellett idővel megszületett a Badacsonyi, Szent György, Csobánc, Gulács hegy is.

Habár a kutatók álláspontja szerint a hazai és a környező országokban lévő képződmények kitörési esélye nagyon alacsony, azonban nem szabad azt gondolni, hogy ez ne változhatna meg bármikor. Egy tűzhányó ugyanis bármikor újra aktívvá válhat, így kritikus, hogy az emberiség minél hamarabb meg tudja jósolni a jövőbeni kitörés esélyét.

Ezek a legérdekesebb vulkánok a világon

Bolygónk legmagasabbnak tartott hegye a Mount Everest, azonban ez a titulus egy tévhiten alapul, ugyanis Hawaii térségében, mélyen az óceán fenekétől növekvő Mauna Kea pár száz méterrel nagyobbnak számít a maga közel 9 km-es magasságával.

Az igazán óriási hegyekért azonban 225 millió kilométert kell utaznunk, egészen a Marsig, ahol az Olympus Mons tartja az eddig ismert rekordot a maga több mint 21.000 m magasságával. Mivel ezen a bolygón lényegesen kisebb a gravitáció, mint a Földön, ezért gyorsabban és magasabbra tud építkezni egy tűzhányó a kitörések során.

Érdemes számontartani még a Vénuszon található Maat Mons hegyet, ami szintén folyamatos geológiai események következtében nőtt akkorára, mint a Földön a Mount Everest. Azért is érdekes ez a képződmény, mert a Vénuszt Föld-típusú égitestnek tartják, ahol korábban még víz is volt, így az ott zajló eseményekből következtetéseket vonhatunk le élőhelyünk jövőjét illetően.